A nosztalgikus hangulatú sorsjegy július 9-től kapható az értékesítőhelyeken. A nemzeti lottótársaság 30 éves jubileuma alkalmából a főnyeremény értéke 30 millió forint, amely egyúttal a legmagasabb az 500 forintos sorsjegy-árkategóriában.
A Retro borítékos sorsjegy a megjelenésében is a múltat idézi: kis méretű, perforáció mentén nyitható és az egykori borítékos sorsjegyre emlékezetető rózsaszín és kék kivitelben került forgalomba. A nyeremény eléréséhez mindössze a kaparófelület alatti „NYERT” felirat megtalálása szükséges. A 30-as szám – a főnyeremény összegén felül – további fontos szerepet kapott; amennyiben a nyertes sorsjegyen a játékos egy „30X” szimbólumot is talál, akkor a nyereményét megharmincszorozza.
A Retro borítékos sorsjegy júliusi indulását online kvantitatív piackutatás előzte meg, amelyből kiderült, hogy a megkérdezett játékosok háromnegyedének kifejezetten tetszik a borítékos sorsjegy bevezetésének ötlete, és szívesen játszanának vele.
A magyar olimpiai sikerek alapozták meg a sorsjegyek népszerűségét
Az eredeti borítékos sorjegyeket ma már a hazai szerencsejáték történetének relikviáiként tartják számon, ennélfogva a gyűjtőknél kifejezetten jelentős értéket képvisel egy-egy régi, jó állapotban lévő darab. A rajongás nem véletlen, hiszen a sorsjátékok története egészen 1967-ig nyúlik vissza, ekkor vezette be a Sportfogadási és Lottóigazgatóság a borítékos sorsjegyet. Az első, gyűrűzárral ellátott sorsjegyet, az Olimpia borítékos sorsjegyet, azért bocsátották ki, hogy ennek bevételével tudják finanszírozni a magyar csapat részvételét az 1968-as mexikói olimpián. A sport ilyen formában történő támogatása végül meghozta az eredményét, hiszen a magyar csapat 10 arany, 10 ezüst és 12 bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végzett, amely az addigi második legeredményesebb hazai szereplésnek számított a nyári olimpiák történetében.
A sorsjegyek a későbbiekben is gyakorta töltöttek be kiemelkedő szerepet egy-egy társadalmilag fontos cél érdekében, így például középületek, lakóházak újjáépítésekor, vagy éppen a rászorulók és betegek támogatásakor. A rendszerváltás évei a borítékos sorsjegy történetében is fordulópontot hoztak. Az 1989-ben kiadott 20 forintos szuper sorsjegyből 30 millió darab került az árusokhoz, viszont az 1990-ben útjára indított 10 forintos borítékos sorsjegy gyártását már leállították. Az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság jogutódja, a Szerencsejáték Rt. 1991 tavaszán megjelent első borítékos sorsjegyéből - 20 forintos áron - 50 millió darabot nyomtak. Nyomába 1992-től a kaparós sorsjegy több mint 170-féle változata lépett.
A sorsjegyek társadalmi hasznossága a bevezetése óta eltelt 54 év után még mindig jelen van: a Szerencsejáték Zrt. ez idő alatt számos sorsjeggyeltámogatott egy-egy közhasznú szervezetet, alapítványt. Immáron hagyomány, hogy minden évben elérhetővé teszi játékosai számára limitált kiadású karácsonyi sorsjegyeit, a Kiskarácsony és Nagykarácsony sorsjegyeket, és az ezekből befolyt összeg egy részét olyan befogadó játszóterek tervezésére és létrehozására fordítják, ahol a fogyatékossággal élő és ép gyermekek a közös élményeken keresztül válhatnak elfogadó, nyitott felnőttekké.
A játéktípus népszerűségét jól mutatja, hogy tavaly a sorsjegy üzletág jelentős mértékben járult hozzá a Szerencsejáték Zrt. rekordbevételéhez, amely a lottótársaság teljes árbevételének 22 százalékát tette ki.